6-22

elemzem a nőkhöz fűződő viszonyaimat, ez amolyan Cassanova effektus, …..
sok nőt ismerek, tényleg sokat, szoktam is viccesen emlegetni h a háremem…..
igen, a lelki hárem aszem, majd mindegyikkel van intim lelki kapcsolatom, szeretem a finom belső női világokat, az első nő akit megismertem az anyám volt, talán innen a különleges vonzódás a női világhoz, mert anyám kissé bonyolult személyiség volt, erősen magánál tartott de el is tudott engedni ha arra volt szükség, az első igazi managerem Ő volt, nagyon tudott supportot adni, lendületesen, őszinte szívvel, odaadóan, magát nem kímélve, nem pofázott soha sokat, mintát mutatott nekem az Ő világában, ezzel inspirált, cserébe csak annyit kért h néha fújjam fel a biciklije kerekét, akkoriban a faluban a fő közlekedési eszköz a bicikli volt, autó még nem volt a faluban, illetve volt kettő, a doktorbácsié, egy skoda, és a Fehér Imre bácsié egy faszom tudja milyen márka, ’59-et irtunk akkoriban, nagyapám nem is tudott biciklizni sem, nem sikerült megtanulnia, állítólag próbálta de nem ment neki, el is adta a bringáját, gyalog járt, a szőlőbe és haza, ami napi kétszer két kilométer volt, vállán egy bot, azon egy szatyor, benne egy liter bor, és szép lassan battyogott haza, mire alkonyodott hazaért, anyám már vacsorával várt bennünket, akkoriban minden frissiben készült, a boltba nem jártunk csak szódáért, megtermeltünk mindent amire szüksége volt a kis családi közösségünknek, voltak állataink, rengeteg, kacsák, libák, csibék, tyíúkok, disznók, tehenek, lovak, birkák, kecskék, szóval minden ami kellett a boldogsághoz, ……..
mi gyerekek a porban játszottunk, az utca poros volt és soha nem ment egy autó sem el rajta, ha nagy ritkán ment egy erdőgazdasági faszállító, akkor szaladtunk utána mert olyan finom szaga volt a kipufogó füstjének, öröm volt belélegezni, a szomszéd Kati meg ott állt a kapuban egész este és leste a teherautó sofőröket, és integetett nekik, baszni szeretett volna velük, mert akkoriban ők voltak a megtestesült csoda, mint most az asztroanulták, akikért viszketett a fiatal nők pinája, …….
Kati egy Fellini filmbe (Amarcord) illő lény volt, emlékszem Ő tanított meg toszni, lehettem vagy nyolc éves és a szérűben játszottunk esténként, hintáztunk többnyire és egyszer megmutatta a bugyiját és benne a pináját, már volt halovány sejtésem róla, mert a húgomat amikor anyám tisztába tette láttam a punciját, ahogy bepúderezi meg olajozza, de a Katié szőrös volt, mert öt évvel volt idősebb nálam, és volt egy barátnője is aki gyakran ott játszott velünk, az Éva, na Ő is mutatta mi van a szoknyája alatt, akkoriban sem volt ez szokatlan, a gyerekek érdeklődtek a nemi dolgok iránt akárcsak ma, és ha nem is így mint most de hozzá jutottunk az anatómiai ismeretekhez,…

Bemutatkozás

Bemutatkozás : 66 éves férfi vagyok és társkeresőkön nyomulok többnyire, ugyanis nőt szeretnék magam mellé találni. Ha már internetes lehetőségek biztosítják az ismerkedésnek ezt a formáját, gondoltam kihasználom, kipróbálom, ugyanis nincs annyi valós lehetőség hogy kihagyhatná az ember az ismerkedésnek ezt a formáját.  35 évig életem házasságban, két gyerek apja vagyok, a feleségemmel külön élünk már két éve, megromlott a kapcsolatunk és már nehezen viseltük egymást. Szeretőm az együttélésünk alatt nem volt, ugyan szerettem volna de nem volt rá lehetőségem, egyszer nagyon közel voltam hozzá, természetesen a feleségemhez, élettársamhoz mindig őszinte voltam, ezt az élményt is elmeséltem neki. Nem hiszem hogy rontott az amúgy is már kimúlóban lévő társas élethelyzetünkön. Tudtommal a feleségemnek sem volt szeretője ez idő alatt. Amúgy szolid, rendes nő, ragaszkodó a családjához, gondoskodó, rólam is természetesen, ezért aztán elég keserves volt megtanulnom egyedül élni, takarítani, főzni, mosni, vasalni, bevásárolni, ruházkodni, egyedül aludni az ágyban. Kezdem azt hinni a nők egy része szándékosan teszi függővé a férfit, csak hogy ne tudjon majd esetleg önálló lábra állni. Vagy ha mégis megpróbálja akkor szenvedésével legalább vezekeljen. Lehet nincs igazam de kicsit volt olyan érzésem a feleségem részéről, hogy majd úgysem fogsz tudni megállni a saját lábadon. Ez a kínzás egy formája amikor a férfitől nem kapja meg a nő a gondoskodásának megfelelő csere juttatást, vagyis szeretetteljes figyelmet, gyengédséget, abszolút hűséget stb. Szóval nem voltam egy olyan férfi akit érdemes szeretni, inkább egy hálátlan, egoista, szinte csak a vágyainak önzően élő figura. Remélem a férfiak között kevés ilyen állat van.
Szóval megkezdődött életem olyan szakasza ami a fiatalkoromra hasonlít, nő keresése, szexuális vágyaimnak is meg érzelmi életemnek is egyben.
(folyt. köv.)